2020. július 1-jén lép hatályba az új tb-törvény, vagyis a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, amely felváltja a jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvényt és kapcsolódó végrehajtási rendeletet.
A jogalkotó szándéka szerint az új tb-törvény egységesíti és egyszerűsíti a széttöredezett szabályozást, és így csökkenti az adminisztrációs terheket. A 2020-as adóváltozásokról szóló cikkünkben érintettük a legfőbb változásokat, az alábbiakban néhány fontosabb részletet emelünk ki leginkább a (foglalkoztatott, kiküldött) magánszemélyek vonatkozásában.
Az új tb-törvény kulcseleme: 18,5%-os társadalombiztosítási járulék
Az új tb-törvény kulcseleme, hogy a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az 1,5% munkaerőpiaci járulék és a 10% nyugdíjjárulék egybeolvasztásával egy egységes járulékkulcs, a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék kerül meghatározásra. A nyugdíjjárulék ugyanakkor megmarad külön fogalomként is, amelyet speciális esetben kell majd fizetni a korábbi szabályokkal összhangban. Az egyéni járulékteher tehát mértékében nem változik július 1-jétől, és ezentúl is a biztosított személy fizeti valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező járulékalapot képező jövedelme után (a törvényben meghatározott kivételekkel).
A foglalkoztatók adóadminisztrációs terheinek mérséklésén túl az egységesített tb-járulék további előnye, hogy immár a teljes 18,5%-os közteherre lehet a családi járulékkedvezményt érvényesíteni az arra jogosultaknál. (Július 1. előtt az 1,5%-nyi munkaerő-piaci járulék összegére nem lehet a kedvezményt alkalmazni). Ez legfőképpen az alacsony keresettel rendelkező vagy többgyermekes családokat érintheti kedvezően.
Járulékalapot képező jövedelem
A járulékalapot képező jövedelmet az átláthatóság kedvéért az új törvényben külön szakasz szabályozza, ugyanakkor a definíció tartalma is változik. Az új tb-törvény 27. § (1) bekezdése alapján járulékalapot képező jövedelemnek minősül:
a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga,
- az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó, vagy
- a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az előző alpont szerinti összeget.
Alapvetően tehát továbbra is az Szja törvény szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet tekinthetjük járulékalapnak (az egyéb jövedelemtípusok mellett, mint pl. felszolgálási díj stb.). Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy egyrészt a felszolgálók esetén a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló július 1-jétől nem minősül járulékalapnak (de a felszolgálási díj továbbra is részét képezi), másrészt változik a járulékalapot képező jövedelem megállapítása abban az esetben, ha Magyarországnak nem áll fenn vagy részben áll csak fenn adóztatási joga az adott jövedelemre vonatkozóan.
Munkaviszony és kiküldetés esetén gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amennyiben a jövedelem adóztatása adott hónapon belül megosztásra kerül egy másik állam és Magyarország között, akkor a járulék alapjaként együttesen az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a magyarországi (munka)napokra jutó bér, és
b) a külföldi naptári napokra jutó
- alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (amely a KSH gyorstájékoztatója alapján 362 600 forint 2019. július hónapban), vagy
- a tevékenység ellenértékeként kapott jövedelem, ha ez az érték nem éri el az előző pont szerinti összeget.
Annak ellenére, hogy a járulékalapot képező jövedelemmel kapcsolatos szabályok külön paragrafusi szintre emelkedtek, és a definíció is frissült, a tb-törvény továbbra sem határozza meg az alapbér fogalmát, amely nemzetközi esetekben kiemelt jelentőséggel bírhat. Emellett pedig olyan, értelmezéssel kapcsolatos további feladatok is várják a jogalkalmazót, mint például „a tevékenység ellenértékének” meghatározása.
Járulékfizetési alsó határ munkaviszony esetén
Az új tb-törvény teljesen új eleme, amelyre leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás esetén szükséges majd figyelni, hogy meghatároz egy minimum járulékalapot a munkaviszony / munkaviszony jellegű foglalkoztatás esetén. (Minimum járulékalapot eddig csak a vállalkozók vonatkozásában szabályozott a törvény.) Ez alapján a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30%-a után kell megfizetni. Ezen kötelezettség alól mentesülni csak egyes, taxatív felsorolt esetekben van lehetőség.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is az a tb-törvény szerint belföldinek minősülő természetes személy kötelezett fizetni, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. Változás július 1-jétől, hogy a NAV hivatalból induló eljárással automatikusan állapítja meg a kötelezettséget, és a természetes személy adóhatósághoz történő bejelentkezésével induló eljárás (ahogy június 30-áig működik a rendszer) kivételessé válik.
Szigorítás, hogy amennyiben a kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladó összegű hátralékot halmoz fel, úgy a TAJ-szám érvénytelenné válik. Ez azt jelenti, hogy azzal a TAJ-számmal nem lehet térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni – kivéve, ha a tartozást az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítik.
Kiegészítő tevékenység – nyugdíjasok
Az új tb-törvény szerint július 1-jétől már nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjasok mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, hanem egyéb, alapesetben biztosítotti státuszt eredményező jogviszonnyal (pl. felügyelőbizottsági tagságra tekintettel kapott jövedelem, amely eléri a minimálbér 30%-át) rendelkező nyugdíjasok is mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól.
Mint az a cikkünkből kiderül, az új tb-törvény rendszerszintű változást nem hoz a társadalombiztosításban. Az alapelvek, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések és eljárási szabályok a korábbi jogforrásokra épülnek, tartalmi eltérés csak a szabályozás szűk részét érinti. Ennek ellenére fontos, hogy a változásokkal minden munkaadó tisztában legyen. Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a társadalombiztosítással kapcsolatos változások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!
