Az üzletmenet ciklikussága egyes vállalkozásoknál indokolttá teheti, hogy a vállalkozás a tevékenységét és működését bemutató éves beszámolót a normál üzleti évtől eltérő üzleti évre készítse el. Az üzleti év meghatározása, illetve későbbi megváltoztatása számtalan kérdést vethet fel. Milyen üzleti évet válasszon a vállalkozás? Milyen vállalkozások számára választható az eltérő üzleti év és milyen feltételekkel? Hogyan lehet ezt a döntést később megváltoztatni? Cikkünkben ezekre és hasonló kérdésekre adunk választ.
Mit jelent az üzleti év és az eltérő üzleti év?
Az üzleti év az az időtartam, amelyről egy vállalkozásnak a beszámolóját össze kell állítania. Az üzleti év időtartama fő szabály szerint megegyezik a naptári évvel (január 1 – december 31-ig). Az eltérő üzleti év azt jelenti, hogy a vállalkozás üzleti éve eltér a naptári évtől. Nemzetközi színtéren a március 31-ei és a szeptember 30-ai mérlegfordulónapok fordulnak elő leggyakrabban. Jogelőd nélkül alapított vállalkozás már az alapításakor dönthet az eltérő üzleti év alkalmazásáról, míg egy működő vállalkozás a meglévő üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával térhet át az eltérő üzleti évre.
Az üzleti év, illetve az eltérő üzleti év időtartama 12 naptári hónap, ettől az alábbi esetekben lehet eltérni:
- jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén az alapítás időpontjától (létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a vállalkozás létrejöttének (cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak vonatkozásában, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak);
- előtársasági időszakot követő év esetén;
- naptári éves üzleti évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve egy korábbi (eltérő) üzleti évről új (eltérő) üzleti évre történő áttéréskor;
- átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő új vállalkozásnál az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő naptól a vállalkozás által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak vonatkozásában;
- beszámolóban rögzített adatoknál forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor;
- a vállalkozás felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak vonatkozásában;
- a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszakában (ez egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától);
- a végelszámolás időszakában (ez általában egy üzleti év). Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
Ki választhat eltérő üzleti évet?
Az eltérő üzleti év szinte minden olyan vállalkozás számára választható, amelynek működése jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információigénye) ezt indokolttá teszik. Nem választhatják ugyanakkor az eltérő üzleti évet azok a vállalkozások, amelyek hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítónak minősülnek, illetve a Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások sem.
Mikor van lehetőség az eltérő üzleti évre való áttérésre?
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására
- három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy
- a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy
- az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség
a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén – vagyis amikor a vállalkozás a naptári évtől eltérő üzleti évre áll át vagy már eltérő üzleti éve mérlegfordulónapját változtatja meg – az átállás évében készülő beszámoló nem 12 naptári hónapról készül, így annak összehasonlíthatósága mind az előző időszakok, mind az utána következő időszak adataival nehézségeket jelenthet. A megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az adott időszak mérlege és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén szükséges bejelentések
A tulajdonosi döntést tartalmazó határozatot követően, a létesítő okirat megfelelő módosítása mellett a cégbírósághoz be kell nyújtani a változásbejegyzési kérelmet. Bejegyzést követően az állami adóhatósághoz és az önkormányzati adóhatósághoz is be kell jelenteni a vállalkozás naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.
Az eltérő üzleti év előnyei és hátrányai
Mivel az anyavállalatoknak nem csak a konszolidálás miatt van különféle információkra szükségük, ezért olyan vállalkozásoknak is érdemes lehet megfontolni az anyavállalat mérlegfordulónapjára való áttérést, amelyek egyébként nincsenek konszolidálásba vonva. Ezzel időt és munkaerő-kapacitást spórolhat a vállalkozás.
Szintén az eltérő üzleti év mellett szól, hogy az éves határidők a mérlegfordulónaphoz igazodnak (például a társasági adó és az iparűzési adó éves bevallás beadási határideje vagy a beszámoló közzététele a mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napja). Ez könnyebbséget jelenthet a vállalkozásoknak, mivel így nem a normál üzleti évesek „csúcs idejében” kell lebonyolítaniuk a könyvvizsgálatukat vagy az éves zárásukat.
Ez az előny az időzítést illetően talán egy kicsit hátrány is, hiszen így például egy márciusi 31-ei mérlegfordulónap augusztus 31-ei bevallási, illetve beszámoló közzétételi határidőt jelent, ami a nyári szabadságolások miatt fennakadást okozhat.
Összességében tehát a vállalkozásnak úgy érdemes meghatároznia az üzleti évét, hogy az alkalmazkodjon a vállalkozás üzletmenetéhez, és leginkább ki tudja szolgálni az anyavállalat információigényét. A fentiek alapján a vállalkozásnak lehetősége van úgy alakítania üzleti évének mérlegfordulónapját, hogy az év végi beszámolójában megbízható és valós képet tudjon adni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről (legyen szó például az év végi követelés és kötelezettség nagyságáról vagy a készletállományról).
A vállalkozás számára optimális üzleti év kiválasztásával, a normál üzleti évről eltérő üzleti évre történő átállással vagy az eltérő üzleti év mérlegfordulónapjának módosításával kapcsolatban a WTS Klient tapasztalt számviteli szakemberei készséggel adnak Önnek is tanácsot. Forduljon hozzánk bizalommal!
