A kormány 2022-es évre vonatkozó, az adózást érintő módosításai között (személyi jövedelemadó visszatérítése a gyermeket nevelőknek, szja-mentesség a 25 év alatti fiataloknak stb.) szinte elbújtak azok a közterhek csökkentésére irányuló rendelkezések, amelyek a munkáltatóknak a minimálbér emelése miatt keletkező többletköltségeit mérséklik. Melyek ezek az intézkedések és hogyan befolyásolják a vállalatok személyi jellegű ráfordításának alakulását? Méretük függvényében jól vagy rosszul jártak a cégek ezzel az intézkedéscsomaggal? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Mit okozhatna a minimálbér emelése?
A minimálbér emelése bruttó 167 400 forintról bruttó 200 000 forintra, mind a közel 33 000 forintos összegével, mind a 20%-os mértékével az elmúlt évtized legjelentősebb intézkedése a legalacsonyabb keresetű munkavállalók jövedelmének javítása érdekében. A szakképzettek számára irányadó garantált bérminimum bruttó 219 000 forintról bruttó 260 000 forintra emelése szintén jelentős mértékű. Ezzel a két intézkedéssel a kormány olyan terheket rótt volna a munkáltatókra, melyeknek következtében azok nagy számban kerültek volna csőd közeli állapotba, vagy kényszerültek volna jelentős létszámleépítésre.
Ennek elkerülése érdekében a kormány eltörölte az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, 2,5 százalékponttal 13%-ra csökkentette a szociális hozzájárulási adót, és 11%-ról 10%-ra mérsékelte a kisvállalati adó mértékét. Utóbbi intézkedésre azért került sor, mert a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett kis- és középvállalkozások a kisvállalati adóval fizetik meg a munkavállalóik utáni szociális hozzájárulási adót is. Mivel az ezekkel az intézkedésekkel elért költségmegtakarítás mértéke a munkáltatók által foglalkoztatottak számától és jövedelmük összetételétől nagymértékben függ, nehéz meghatározni, hogy kik a nyertesei és az esetleges vesztesei ennek a csomagnak. Néhány feltételezéssel élve a következő kép rajzolódik ki.
Mit jelent ez egy adott vállalatnak?
Ha azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése munkavállalónként átlagosan havi 40 000 forint többletköltséget okozott, és azt feltételezzük, hogy a jövedelmüket érintően nem ebbe a két kategóriába tartozó munkavállalók átlagos havi bruttó jövedelme 400 000 forint körül alakul, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ha két alacsonyabb jövedelmű munkavállalóra (2 * 40 000 forint többletköltség) öt magasabb jövedelmű munkavállaló (5 * 16 000 forint költségcsökkenés) jut egy vállalatnál, akkor nem befolyásolták az intézkedések a cég költségeit. Ha ennél magasabb a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot keresők aránya, akkor a cég többletköltséggel számolhat. Ha ennél alacsonyabb ez az arány, akkor költséget takarít meg.
Természetesen ez az elnagyolt számítás annyiban sántít, hogy azzal a feltételezéssel él, hogy a magasabb jövedelmű munkavállalók bére nem emelkedik. Márpedig pont a garantált bérminimum és a minimálbér emelése kényszerít ki ezeknél a cégeknél az átlagosnál is magasabb fizetésemelést a magasabb jövedelmű munkavállalóiknál. Ha azt feltételezzük, hogy a cég a kormány intézkedései nélkül is élt volna 5% körüli fizetésemeléssel valamennyi munkavállalója esetén, akkor a fenti számítás annyiban módosul, hogy az 5%-os béremelést megtoldhatja a magasabb jövedelműek esetén további közel 4-5%-kal (a minimálbért és garantált bérminimumot keresők arányától függően), mert a közterhek csökkenése ekkora mértékű többletemelés esetén kompenzálja a bruttó bér emelkedés többletterhét. Arra vonatkozóan már nem bocsátkoznék jóslatokba, hogy egy 9-10%-os béremelés elegendő-e egy cégnél, vagy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése esetleg lényegesen csökkenti vagy eltünteti a magasabb bérkategóriákba tartozók bérelőnyét, ami ott is magasabb béremelést tehet indokolttá.
Van-e a cég méretétől függően különbség?
Általánosságban talán elmondható, hogy minél nagyobb egy vállalat mérete, annál valószínűbb, hogy kisebb arányban foglalkoztat minimálbért, illetve garantált bérminimumot kereső munkavállalókat. Ez a feltételezés arra enged következtetni, hogy a kis- és középvállalkozásokat érzékenyebben érintette a garantált bérminimum és a minimálbér emelése.
Ezt a hátrányt igyekszik eltüntetni a kormány intézkedése, amely az iparűzési adó 2021-re bevezetett, 1%-ra maximált mértékét 2022-re is kiterjesztette a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 4 milliárd forintnál nem magasabb éves nettó árbevételű vagy mérlegfőösszegű kis-és középvállalkozásoknál.
Ismét csak egy elnagyolt számításra vállalkozva a következőket feltételezem.
A fenti feltételeknek megfelelő tipikus vállalkozás 2 milliárd forint nettó árbevétellel, az árbevétel 50%-át kitevő iparűzési adóalappal rendelkezik, és a 80 fős munkavállalói létszámából 50% minimálbért vagy garantált bérminimumot keres. A cikk korábbi részében számolt, ebben a példában 40 főre eső havi 40 000 forintos többletköltsége havi 1,6 millió forint lesz, ez évi kb. 20 millió forint többletráfordítást okoz. A cég jobban kereső munkavállalói utáni 4%-os közteher-megtakarítás havi 640 000, évi kb. 7,5 millió forintot tesz ki. A cég iparűzési adója a 2%-os maximális mértékhez képest évi 10 millió forint további megtakarítást eredményez. Összességében a kormány intézkedéscsomagja következtében a vállalkozás eredménye 2,5 millió forinttal csökken.
Ha azonban itt is azt feltételezzük, hogy a cég 5% fizetésemelést a magasabb jövedelmű munkavállalóinál a kormány intézkedései nélkül is elhatározott volna, akkor négy százalékpontos köztehercsökkentésből származó néhány százezer forint megtakarítás még enyhíti az említett eredményromlást.
Mit jelent ez nemzetgazdasági szinten?
A fenti példák természetesen nem azt jelentik, hogy nem lehet olyan cég, vagy akár egy-egy teljes iparág, amely az átlagosnál jóval nagyobb többletráfordítást kell, hogy elkönyveljen a kormány intézkedéscsomagja eredményeként. Számos egyéb piaci feltétel is befolyásolhatja a cégek jövedelmezőségét. Nemzetgazdasági szinten azonban talán elmondható, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése okozta többletterheket a kormány további intézkedései nagyrészt kompenzálni tudják a 2022-es évben.
Ha bizonytalan abban, hogy az Ön cégét konkrétan hogyan érintik a garantált bérminimum és a minimálbér emelése, illetve az ennek ellentételezésre hozott adóintézkedések, és szakértőre lenne szüksége ahhoz, hogy a 2022-ben is a lehető legoptimálisabban alakítsa munkavállalói bérét, munkatársaink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!
